Hernádi Dorina vagyok. 2006-ban születtem. Születésem után két nappal derült ki, hogy a jobb oldalam sérült. A kezem és lábam gyógytornával rendbejött. A jobb szememre viszont nem látok. Rásonysápberencsről származom, gyermekkoromat Kázsmárkon töltöttem. 2020-ban költöztünk Mezőnagymihályra.

Nyugodt, csendes típus vagyok. Szeretek rajzolni, főleg anime figurákat, árnyképeket. Általános iskolában kezdtem el apró papír termékeket készíteni. Legkedvesebb számomra a quilling technika. Először hópihéket gyártottam a család részére, majd 3D-s virágokat, gyertyatartókat. Sokszor megleptem szeretett tanáraimat is. Mivel szeretek erős színeket használni, nagyon megörültem, amikor rátaláltam a pasztellkrétára.

Három testvérem van. A legkisebb hallássérült implantátumos. Két, számomra különleges rajzomat is ő ihlette. Az egyik, a "Nincs többé csend" című Egerben lett kiállítva, a másik "Köszönjük" címmel Prof.Dr.Tamás Lászlónak készült.

Nem igazán vagyok a szavak embere, legtöbbször csendben figyelek. A rajzaimmal fejezem ki magam. Szeretem az emberek legerősebb tulajdonságát, alakját árnyképként ábrázolni és színekkel kiemelni.

Jelenleg cukrásznak tanulok. Idővel szeretném ezeket a színeket átvinni a cukrászat világába, viszont egy grafikus iskola is terveim között szerepel. Addig is rajzolok, és remélem, pár embernek színt vihetek az otthonába.

Alkotásaim