Farnyik Jázmin Anna vagyok. Üdvözlöm a kedves olvasót! Miskolcon születtem, Szentistvánon élek a családommal. A művészet felé irányuló érdeklődésem és a bennem rejlő érzelmek kibontakozása egy kudarchoz köthetőek, de emellett mindig is kreatív voltam. Amikor egy betegség miatt le kellett mondanom a sportról, nagyon rosszul érintett. Valami végett a művészetbe fonódtam, kapaszkodtam. A negatív, felkavaró és a pozitív, motiváló érzelmeimet kezdtem el megalkotni kezdetlegesen.
Sajnos az élet most más vizekre röpített, de a művészet mindig is közel fog állni a szívemhez, hiszen ez adott önbizalmat és tett egyre erősebbé. Szüleimtől, családomtól, majd később a kívülálló emberektől való pozitív visszajelzések adtak erőt ahhoz, hogy elhiggyem, tehetséges vagyok ebben és folytassam. A művészetben sok "visszautasítás", negatív kritika is ért, de ezek arra ösztönöztek, hogy egyre jobb legyek, és megmutatták, hogy egyedül is képes vagyok elérni a céljaimat. Jelenleg hobbiként van jelen életemben az alkotás. Igyekszem minden szabadidőt megragadni és a zsúfolt, monoton napok után menedéket lelni a vásznaimban és az ecsetjeimben.
A művészet számomra mindig felfedezés. Leleplezés, újra születés, újra feltalálás. Hiszen ahogy belőlünk, úgy a művekből sincs még egy ugyanolyan. Azt a kellő tudást, amivel rendelkezem és azt a kimondhatatlan érzést, amit okoz a képzőművészet, a szakmámban is igyekszem átadni a gyerekeknek, megmutatni nekik, mennyire jó hatással van ránk valójában. NEM korhoz kötött, legnagyobb öröm az alkotásban a felszabadult, vég nélküli játék, új utak nyitása, a harmónia és az örömszerzés magunk és mások számára egyaránt.
Nem csak a festészet vonz, hanem a ceruzákkal való alkotás is. Egy ideje a szívemben egyre kedvesebb helyet foglalnak el a tájképek és a természeti képek, mióta rájöttem, a rohanó világban mennyire képesek vagyunk elmenni e valódi csodák mellett. Ezért is készítem belőlük mostanában a legtöbbet.
Minden művembe belerakom önmagam, és azt, ami tulajdonképpen
én vagyok. Hát, ez lennék én.
Alkotásaim