Kutya a menhelyen


Csinálnom kellett volna valamit. Mondjuk
fröcskölhettem volna vért a szememből,
mint a tüskés békagyík a támadójára, csak
vigyenek innen. A szomszéd házaspárra
ébredek. Próbálom úgy felfogni, hogy
ingyen nyelvlecke, de én sosem akartam
megtanulni oroszul. Úgy még a káromkodást
sem értem, de mégis nagyon csúnyákat vághatnak
egymás fejéhez, azt hallom. Bár lehet, hogy
oroszul minden így hangzik. Még jó, hogy nincs
kutyájuk, biztos ő is csak lapítana. Nekem sem
hiányzik a balhé. Fröcskölnék vért a szememből,
vagy bármi, csak vigyenek innen. Nem tudják, de
a kennelvékony falak miatt sosem éreztem magam
igazán otthon. Mint egy kutya a menhelyen.


Aranyóra


Mert azt az első pár órát
mi már sohasem
kaphatjuk vissza.
Lepedőbe dobva
vérzett el
az életünk.


Öt méternyi kendő alatt
gyógyul a lelkünk
összesimulva.
Nem kell más azóta,
csak legyél
mindig közel.



G10


G10-es gyorsított személyvonaton zakatol a felnőtté válás -
ez az utolsó kedd, amikor azt mondhatom: egyetemista -
aztán más szót kell kitalálnom, ha szeretném meghatározni magam.
Lassan elhal a jól ismert gyerek, te vagy bennem
az egyetlen állandóság.


Hőlégballon


Csak egy pulzáló pont voltál a monitoron,
körülötted fekete zsák - először szerettem
bele ismeretlen foltba.


Már hőlégballon a pocakom, és te táncolva
utazol a fedélzeten. Anya hangja a hő, Apáé
a levegő - közös a túra.


Nemsokára kilyukad a ballon, és együtt
kezdünk zuhanó repülésbe - lehuppanunk
életünket kifordítva.


Nem félek, hogy milyen lesz, már egyek a
felhőink és a madarak - bemutatkoznod sem
kell hatvanöt nap múlva.